Haikyuu!: 1. rész

Kageyama Tobio

Amikor Hinata belépett a tornaterembe hatalmasat ásított és egy labdában fel is bukott.

-Hinata!-kiáltottam, majd segítségére siettem. A padlón feküdt és szemei csukva voltak.-Hinata!

-Hmm?-nyitotta ki a szemeit, mire egy hatalmasat sóhajtottam. Legalább jól van.

-Mitől vagy ilyen fáradt?-kérdeztem, miközben segítettem neki felállni.

-Natsu...-mondta halkan, mire ledermedtem. Ki az a Natsu? És mit csinált Hinatával?

-Mit csinált veled?!-ragadtam meg Hinata vállait.

-Egész éjjel vele kellett lennem... nagyon be volt indulva...-mondta hatalmas ásítások közepette. Kész, nem engedem át holmi Natsunak. Hirtelen lejjebb hajoltam és a falnak nyomtam Hinatát, aki csak érdeklődve pislogott, mire én megcsókoltam. A bejutást könnyen megkaptam, így lehetőségem volt elmélyíteni a csókunkat. Még jobban a falnak nyomtam Hinatát és egész testemmel hozzá simultam. Hirtelen nyögött bele a számba Hinata, mire én belemosolyogtam a csókunkba. Na és az a Natsu tud ilyet?

-Hina...-szólalt meg hirtelen Sugawara-senpai.-Kageyama te meg mit csinálsz?!

-Hinata mutass be annak a Natsunak!-szólítottam meg a vörös fiút.

-Rendben. Holnap elhozom edzésre.-mondta lehajtott fejjel. Zavarban van... de aranyos.

-Hinata, gyere velem!-fogta meg hirtelen az említett kezét Sugawara-senpai.

-Senpai, elnézést, de még van mit megbeszélnem vele.-mondtam, majd magammal cibáltam Hinatát az öltözőbe és bezártam az ajtót.

-Kageyama...-hallottam meg halk hangját Hinatának, de én csak ismét ajkaira vetettem magam, majd egy idő után benyúltam a pólója alá, de Hinata próbált elhajtani... csak nem hagytam magam. Ismét a pólója alá csúsztattam kezem és másikkal a nadrágjába nyúltam, majd nyakát kezdtem csókolgatni. Hallottam, hogy szipog így felpillantottam, sír.

-Hinata, mi a baj?-fogtam kezeim közé arcát, de lefejtette azokat és kirohant a szobából, miután megküzdött az ajtóval.

Hinata Shouyou

-Hinata!-kapta el Sugawara-senpai a karomat.-Hinata, mi a baj?

-Se-semmi.-kerestem a hangomat, mire hirtelen megjelent Kageyama.

-Hinata!-rohant felém Kageyama.

-Sajnálom Senpai, most mennem kell!-hadartam, majd sietősen távoztam. Amikor a biciklimhez értem sietősen felpattantam és elhajtottam.

-Hinata!-hallottam a távolból Kageyama hangját, de mint aki meg sem hallotta hajtottam tovább, miközben patakokban folytak a könnyeim. Miért csinálta ezt? Miért hagytam egyáltalán?


Natsu Shouyou
Nii-chan sírva rohant a szobájába. Én gyorsan utána rohantam és kivágtam az ajtóját sarkig. Összekuporodva sírt.
-Kageyama, te idióta!-kiáltotta a sírás közepette, de elcsuklott a hangja. Halkan bezártam az ajtót és megöleltem a fejét, mire ő felpillantott könnyes szemekkel.
-Nii-chan...-töröltem le a könnyeit.-Mi történt?
-Semmi, nem érdekes.-mondta miközben egy mosolyt erőltetett magára. Hirtelen csörrent meg a mobilja, előhalászta, majd megnézte, hogy ki hívja, de nem vette fel.
"Kageyama" villogott a kijelzőn.
-Nii-chan... Kageyama bántott téged?-kérdeztem, miközben elhelyezkedtem az ölében.
-Dehogy is... ő a legjobb barátom, sose bántana szándékosan.-mosolygott Nii-chan az utolsó szót kiemelve. Szóval bántotta Nii-chant, de nem szándékosan. Akkor is megfizet. Nem bánthatja senki az én Nii-chanomat!
-Hinata!-hallottunk egy kiáltást az ablak alól, így mindketten odamentünk.
-Nii-chan legjobb barátja?-kérdeztem, mire ő egy aprót bólintott, majd elterült az ágyán én pedig ráfeküdtem.
-Hinata, sajnálom, hogy megcsókoltalak... nem tudom, hogy miért kezdtelek el vetkőztetni is. Sajnálom!-hallottuk a hangját ismét. M-m-megcsókolta Nii-chant? Az én Nii-chanomat?